A közsség múltja egészen az öskorig, bronz és vaskorig nyúlik vissza.
Vértestolna első írásos említéséről 1337-ből van adat.Ekkor Tolma néven írták. Nevét a Koppán- (Katapán-) nemzetség őséről,Alaptolmáról (Tulma SRH.I. 55) nyerhette, kinek itt nyári szállása lelhető fel. A régi iratok alapján Tolma-i nemes 1247 u.Kava megosztása ügyében Koppán nemzetség -beliekkel és Komárom vármegyei emberekkel együtt tanúskodik. Egyháza 1334 -ben a budai főesperességhez tartozik, s egyházának papja az okiratok szerint ekkor 4 gs. pápai tizedet fizetett.
A törökök pusztításai miatt elnéptelenedett falu helyén a XVIII. század-ban még csak puszta volt. Ekkor már az Eszterházyak birtoka. Az első német telepesek 1733-ban érkeztek a községbe Würzburg-ból és Elzász-ból.
A falu a korábbi Tolma-puszta-ból , majd Tolma-ból a xx.század elején lett Vértestolna.
Vértestolna német nemzetiségű falu. ma kb:540 lakost számlál a falu Lakói közvetlenek és kedvesek.
Nevezetességei:
- 18. században épültbarokk stilusú műemlék római katolikus temploma.
- A tardosi úton álló kápolna.
- Tájház.
- A Szőlőhegyen borospincék sora található, ahol mindig szívesen látjuk vendégeinket egy pohár borra.
Remek kirándulóhely az Öreg-Kovács hegycsúcs (554 m).
Bővebb információt a faluról az alábbi honlapon talál.